Most, hogy van egy is szabadidőm, folytatom az elmaradások bepótlását, ezen belül is az ígért írásos teszteket is természetesen. A korábbi Dishonored- vs. I Am Alive cikk szavazás eredménye ugyan a Dishonored mellett döntött, de az I Am Alive-ról frissebbek az emlékeim, úgyhogy ez kerül most írásos elemzésre.

A cikkhez kattintsatok a 'tovább' gombra!                                                                                                         

Az I Am Alive egy eredetileg budget kategóriás Xboxos játék, amely kb. fél éves késéssel kapott PC-s portot is.

A történet annyira nem nagy durranás: az emberiséget egy globális katasztrófa sújtotta, ami leginkább hatalmas földrengéseket jelentett. A városokat romhalmazzá degradálta, de a főbb gondot a földrengések következtében keletkező óriási porfelhők jelentették, amelyek még mindig halálos veszélyt jelentenek az emberekre, és persze a föld is néha-néha megremeg még. Ebben a poszt-apokaliptikus világban irányítjuk névtelen hősünket, aki az elmúlt évet azzal töltötte, hogy visszagyalogolt városába, Haventon-ba, hogy megkeresse feleségét és lányát. Ezt a keresést fogjuk végeredményben mi levezényelni az igencsak rövid játékidő alatt. A sztori egy részét egy videókamera felvételeiből fogjuk megtudni, ami ötletes, de már láttunk ilyet párszor.

Természetesen találkozunk túlélőkkel is, köztük egy Mei nevű kislánnyal, akit először főhősünk összetéveszt saját lányával, és megmenti 3 bandita karmai közül, minekután Mei nevelőapja is bejelentkezik rádión és innentől fogjuk kapni a "küldetéseket". Például keressünk orvosságot egy felhőkarcoló tetején ragadt, katonság által ledobott segélycsomagból, vigyünk fel egy rádióadót egy felhőkarcoló tetejére, jelezzünk a katonaság megmaradt részének jelzőfénnyel egy felhőkarcoló tetején.. gondolom kitalálhattátok, hogy RENGETEGET fogunk felhőkarcolók tetejére mászni, de erről egy kicsit később.

A játék grafikai megjelenítését az Unreal 3 motor szolgáltatja. A képi világ egyszerű, mint a százasszög, de annál stílusosabb. Hallottam korábban, hogy az I Am Alive-ot a Limbo-hoz hasonlítják, de azért előbbi nem annyira darkos és nyomasztó. Színekkel elvétve fogunk találkozni, leginkább a fehér, szürke és fekete különböző árnyalatai fogják váltogatni egymást (Fifty Shades Of Grey, ha úgy tetszik, csak a pornó nélkül). Ez a monokróm látványvilág leginkább a városokat fedő pornak köszönhető, de még rosszabb (és látványosabb) lesz a helyzet, amikor este ténykedünk: ekkor már konkrétan zseblámpa nélkül 3 méterre nem látsz magad elé. Rengeteg romos épülettel fogunk találkozni: hihetetlen látványt nyújt a lakóháznak használt hajó, a katasztrófa sújtotta híd, a középtájt "eltört" és egy másik felhőkarcolóra dőlt épület, amelynek először csak a sziluettje látszódik, majd ahogy közeledünk, úgy élesedik ki a kép, csodálatos.

És még csodálatosabb, mindezek tetejéről szétnézni az alattunk elterülő városon! Hiszen, ahogy említettem RENGETEGET fogunk mászni. Mivel főhősünk nem Pókember és még csak nem is Perzsia hercege, így eléggé óvatosan kell mindezt kiviteleznünk. A készítők ugyanis megnehezítették a platformer részeket a stamina-rendszer bevezetésével. Mihelyst felemelkedik lábunk a talajról egy erőnlétünket mutató csík szépen lassan fogyni kezd, tehát nem csimpaszkodhatunk órákig egy párkányon, mint anno a Prince Of Persia-részekben. Még durvább a helyzet, amikor pl. mászás közben egy messzebb lévő kiszögellést kell elérnünk, amihez bizony ugrani kell, ami baromi nagy szeleteket kiszakít a stamina csíkból. Ha kifogyunk az erőből, akkor a bal egérgombot őrülten nyomogatva még legtöbbször el tudjuk érni célunkat, viszont ez a művelet a max. erőnlétünket csökkenti. Megjegyzendő és többé-kevésbé reális, hogy a súlyosan poros helyeken alapból fogy a staminánk. 

Ezek ellen szerencsére lehet tenni. A poros helyeken csak keresnünk kell egy magasabban fekvő részt, vagy később egy banditától elszedhetünk egy porvédő maszkot, a mászás során pedig találhatunk ún. pitonokat (és most ne a méteres kígyókra gondoljatok), amelyek falba szúrható kis fémpöckök, amelyek egyfajta pihenőpontokként működnek. Ha minden kötél szakad, akkor viszont fel kell használnunk az itt-ott elszórt üdítőket, konzervet, súlyosabb esetben rehidratáló sót, adrenalin injekciót vagy inhalátor-t.

Akit viszont bővebben érdekel a történet vagy egyszerűen csak szeretné 100%-ra teljesíteni a játékot, az takarékoskodjon a talált készletekkel, ugyanis más túlélőknek nagyobb szükségük van rá. A játék során 20 olyan túlélővel találkozhatunk, akiknek valamilyen segítségre van szüksége: elsősegély csomag, cigaretta, asztmás ember számára inhalátor, a "világ utolsó üveg bora" vagy csupán csak egy gyümölcskonzerv. Cserébe minden túlélő mesél egy kicsit arról, hogy mi is történt a katasztrófa kitörését követő időkben, amivel néha közelebb kerülhetünk családunk megtalálásához. 

Két esetet azonban kiemelnék ezek közül. Mikor először kerültem be a metróalagútba, az egyik lezárt részen ült egy nő, aki 2 konzervet kért tőlem. Csak 1 darab volt nálam, mert korábban muszáj volt elhasználnom az egyiket, úgyhogy nem tudtam segíteni neki, de megígértem magamban, hogy kerítek neki még egy konzervet és visszajövök hozzá. 1 vagy 2 küldetéssel később találtam csak vissza ugyanabba a járatba, már készítettem ki a két konzervet, de ahogy fordítottam a kamerát, látom, hogy a nő felakasztotta magát. Ott álltam percekig és már szabályosan bűntudatom volt, hogy korábban nem segítettem neki. Ilyen érzelmeket eddig nem sok játék váltott ki belőlem, félelmetes volt. A másik ilyen rész, egy (szerintem) bank romos bejárata után következett, ahol egy lepedővel eltakart ember kért segítséget, de az árnyéka eléggé torz volt, leginkább a You Are Empty tolószékes mutánsára emlékeztetett. Ahogy beszélt hozzám a lepedő mögé lehetett látni, és valóban egy feldagadt testű torz lény volt a fickó, de szerencsére békés szándékú is egyben. Vagy 7 dolgot kért tőlem: szódát, konzervet, cigarettát, miegymást. Szerencsére minden volt nálam és egyszerre odaadtam neki mindent, cserébe pedig egy igazi kincset kaptam tőle: egy shotgun-t.

Mert bizony itt egy lőfegyver annyit ér, mint a katasztrófa előtti világban egy lottóötös. Alapból fegyvertelenül kezdjük a játékot, és bár hamar találunk magunknak egy bozótvágó kést a lőfegyvereket leginkább banditák kezében fogjuk látni. Persze elvehetjük tőlük, de a lőszerellátás IGENCSAK szűkös, ami érthető is. Ezt úgy értsétek, hogy 4-5 lőszernél több sosem lesz nálatok. Ezeket a lőszereket is érdemes tartogatni a lakattal lezárt részek kinyitására, vagy túlélők megmentésére / kiszabadítására és szintén érdemes csak a későbbiekben megkapott íjjal operálni (amihez viszont évente 2x találunk csak lőszert). De akkor mégis hogyan védjük meg magunkat a banditák ellen?

A kulcsszó itt a blöffölés. Még ha üres is a pisztolyunk tára, ezt az ellenfelek nem tudják, úgyhogy ha valaki bozótvágó késsel rohan felénk, tartsuk az orrába a pisztolyt és egyből lestoppol ott, ahol van. Őket ezután küldözgethetjük hátrébb, jobb esetben egy szakadék szélére vagy tábortűz közelébe, ahová egyetlen rúgással belelökhetjük őket. Vannak azonban a fegyverrel rendelkező ellenfelek és a makacsabb fajták is. A fegyvereseket és a makacsabb ellenfeleket legtöbbször csak lelőni tudjuk: ennek hatására a fegyvertelenek vagy a beszaribb alakok megadják magukat, de előfordul, hogy elindulnak felvenni a társuk által eldobott fegyvert. Ez az ún. crowd control a játék harcrendszerének legfontosabb része és jól be kell gyakorolni. A célzásban segít valamennyit az auto-aim (bár aki autentikus élményre vágyik, az e nélkül fog játszani), de találkoztam olyan hibával, hogy a szakadék szélére küldött banditát lerúgás helyett meg akarta késelni hősünk, ami egy quicktime-event, ráadásul ezalatt az idő alatt a még életben lévő társai felém rohantak és megöltek.

Ez azért bajos csak, mert (adott nehézségi szint felett) minden halállal elvesztünk egy retry-t, vagyis újrapróbálkozási lehetőséget (kvázi 1-Up vagy Continue). Ezeknek a számát a küldetések teljesítésével növelhetjük vagy azzal is, ha segítünk a túlélőknek. A játék végén kapunk statisztikát a teljesítményünkről, amibe a nehézségi foktól kezdve, a megsegített túlélők számán át még az is beleszámít, hogy ettünk-e (félig-meddig tudtunkon kívül) emberhúst! Aki a tökéletesség megszállotja, az együltő helyében, halál nélkül, mindenkit megsegítve fog végigmenni a játékon, sok sikert hozzá!

A hangokról még egy pár mondatot: a hangeffektek 90%-a ambientes zúgásokból áll, ami a baljós zenékkel együtt elég félelmetes atmoszférát tud teremteni. Aki igazi élményre vágyik, az fülhallgatóval, a zenét kikapcsolva, és az ambient és hangeffekteket maximumra téve kalandozzon a játékban: a süvítő szelet szinte érezni lehet így, a metróalagutakban pedig visszhangoznak a lépéseink.. hátborzongató, na. A szereplők szinkronhangjai rendben vannak, viszont engem a kislány hangja néha kifejezetten irritált. Maga a szinkronszínészi munka jó, de a hangmagassága zavaró volt számomra.

Összességében a játék egy 5 pontból 5-ös minősítést érdemel szerintem. Igazából égbekiáltó hibát (sőt hibát úgy összességében) nem nagyon találtam benne, hangulatos, stílusos jól összerakott játék. Legnagyobb negatívuma maximum az, hogy rövidre sikerült, de ahogy írtam is: ez egy budget kategóriás játék. Örülök, hogy kijött PC-re is, (mondjuk ez a legkevesebb, azok után, hogy szinte minden nevesebb játék már megjelenik konzolon is...) aki szerette a Prince Of Persia-t és teheti, próbálja ki!

------------------------------
Játék Info:
Fejlesztő: Darkworks / UbiSoft Sanghai
Kiadó: UbiSoft
Év: 2012
------------------------------
Hivatalos honlap: http://iamalive-game.ubi.com/iamalive/en-gb/index.aspx