Különféle netes tevékenységeim publikálására jött létre ez a blog... PC játékok, zenék, vízipipa és sok más egyéb...
E-mail: rockerlalee@vipmail.hu
Skype: lalee_blog
Info
A 9. évadtól a videók csak a YouTube-on elérhetőek, a blogra nem kerülnek fel. A blogon ezentúl csak a zenei megjelenésekkel kapcsolatos infók frissülnek.
Rovatok
LiNKEK
Utolsó kommentek
Samai Tamás:
na ide is leírom, mert eddig nem tűnt fel, hogy ... (2021.08.19. 19:39)Sniper: Ghost Warrior cikk
csikocska:
Azzal, hogy kizártatok engem egy utólag berakott... (2021.03.15. 21:41)Új HEAVY TROOPERS album!!!
csikocska:
Nem tudom Lalee, hogy használod-e ezt a blogot a... (2021.03.15. 12:37)Új HEAVY TROOPERS album!!!
-=RockerLaLee=-:
@LoveTheSilence01: Akkor valószínűleg átvertek a... (2020.05.19. 01:52)Új HEAVY TROOPERS album!!!
LoveTheSilence01:
A kepkeresesi találatok szerint ez egy mercenary... (2020.05.19. 00:24)Új HEAVY TROOPERS album!!!
Újabb, igencsak hamar érkezett Sum 41 album. Az a jó az egészben, hogy ez sosem lesz akkora etalon, mint a klasszikus albumaik, de legalább nem is erőszakolják meg ezt a hagyatékot. Korrekt.
Tycho - Weather
Scott Hansen chillwave/downtempo projekte a Tycho, amit megismerése óta töretlen lendülettel imádok. Van egy jellegzetes stílusa a Tycho-daloknak, de ezt most megspékelte még női vokállal a Saint Sinner nevű előadó révén.
Újabb generációs egyszemélyes orosz trance metal projekt. Ez az InvaZion, ami ugyan még messze van attól, hogy igazán labdába rúgjon a színtéren, abszolút nem rossz. Meg kellene találnia a saját stílusát, mert hiába harmadik album, ez még kissé kiforratlan.
A szokásos Pelican "tömörségű" post-metal, súlyos riffekkel és dobokkal. Instrumentális mivolta miatt korrekt háttérzene.
The Air Of Hiroshima - Китч
A májusban megismert Нет Ничего Твоего egyik dalában közreműködött ez a szintén orosz zenekar, így figyeltem fel rájuk és véletlenül ők is új albumot adtak ki, mely egy fokkal lightosabb mint a Нет Ничего Твоего lemez, de nem kevésbé élvezetes.
John 5 - Invasion
A Marilyn Manson gitárosaként ismertté vált John 5 jónéhány éve vezeti szólóprojektjét, hatalmas sikerrel. Az ismét John 5 And The Creatures név alatt kiadott Invasion a tipikus John 5 szólókkal de talán a szokásosnál kicsit több elektronikus betéttel hasít. Finom.
Takénobu - Conclusion
A japán felmenőkkel rendelkező Nick Takénobu a cselló nagymestere, és nem mellesleg igen kellemes énekhanggal is büszkélkedhet. Az idei nagy zúzások és komor post-rock hullámok mellett igazi soul food ez az album.
peregrine - As One Would Exist Within The Crescendo
Új felfedezés számomra a peregrine; úgy látszik még időben csatlakoztam, hiszen ez az album mindössze a 2. lemezük. Nagyon korrekt, kicsit atmoszférikusabb garázsrock/emo műfajban játszanak a srácok. Már csak azért is tetszik, mert az énekes hangja hasonlít a Grizzly Knows No Remorse vokáljaihoz.
State Faults - Clairvoyant
6 éves hallgatásából tért vissza a State Faults és, basszameg, megcsinálták az év legbrutáliasabb screamo albumát! Szavak nincsenek rá.
Minden tiszteletem az öreg Graffin-nek, hogy még mindig ennyi energia van benne és szinte semmit sem változott megannyi év után sem. Talán pont ezért lett ez az album ugyanolyan, mint az összes többi Bad Religion album. Nem rossz, de semmi extra számomra.
Black Hill - The Mother Of All Trees
Csarnogurszky István egyik post-rock projektje jelentkezett új albummal, a francia heklAa zongorakíséretével együtt. Egyelőre csak a Black Hill részét hallgattam a lemeznek, és nem csalódtam: hangulatos, ám kissé "magányos" dalok (már ami a hangszerelést illeti), de talán pont ezért jó.
Defeater - Defeater
A konceptalbumairól és mondhatni koncept-diszkográfiájáról híres Defeater kiadta a következő albumot, ami természetesen viszi tovább az előző lemezek történetszálát (2. világháború, pap, család, stb..). Teszi mindezt kegyetlen jól. A Defeater nem adott ki eddig egyetlen középszerű albumot sem, és ez most sem változott.
Нет Ничего Твоего - То, Что Останется После
Idén fedeztem fel ezt az orosz együttest, akik korábban The Impala néven futottak. Az elég beteg öngyilkos monológgal indító album később igen érdekes fordulatot vesz az animékből vett japán betétekkel (illetve egy rendőrségi rádió is bekerült az egyik dalba) de összességében annak, aki szereti a melodic hardcore vonalat, annak érdemes meghallgatnia.
RAMMS+EIN - Rammstein
A Rammstein az egyike az idei nagy visszatérőknek. Természetesen szkeptikusan fogadtam az albumot; általában nem jó, ha ennyi évet váratja rajongóit egy zenekar. Nem ebben az esetben, vagy legalábbis nem teljes mértékben. Kurva jó, igazi Rammstein-es dalok, továbbra is beteg frontemberrel. Mindenképp hallgatós!
The Heavy - Sons
A Borderlands 2 óta ismerem és imádom ezt a brit formációt. Fasza, őrült rock zseniális vokállal.
floral patterns. - The Time It Takes To Get From Place To Place And How People Change
Egy rövidke, ám erőteljes screamo EP egyenesen Kaliforniából. Szívből szóló dalok, ahogy azt egy rendes screamo bandától elvárhatjuk, a bónusz spoken word pedig hab a tortán.
Az izlandi Sigur Rós áprilisban 2 ambient albumot is kiadott, amelyekre külön tánckoreográfiát is kreáltak valahol Ázsiában. Mint minden ambient, ez is egyfajta hangulat inkább, mintsem "zene".
Lost In Kiev - Persona
Az igen gyér áprilisi zenei felhozatal ékköve a párizsi post-rock formáció, a Lost In Kiev új albuma. Még több synth-betét, robotikus atmoszféra - ami persze illik is a lemez koncepciójához.
Ploho - Пыль
A távoli Novoszibirszkből érkező Ploho talán az egyik legjobb bevezetés a post-punk érdekes műfajába - erre ez az album is kiváló bizonyítékként szolgál.
A harmadik self-titled album, a szokásos hangulat és minőség. Álmos emo, trombita.
Weezer - Weezer (The Black Album)
Az idei "igazi" Weezer album marha jó pozitív csalódás. Rengeteg catchy dal, én a Zombie Bastards-et hetekig dúdolgattam. Die, die, you zombie bastards!!!
La Dispute - Panorama
A legritmikusabb spoken word banda ezúttal sem okoz csalódást: a Panorama is többször hallgatós, odafigyelést igénylő és gyönyörűen összerakott album lett.
In Flames - I, The Mask
Az utóbbi évek totálisan középszerű és kicsit stílusidegen albumai után nem hittem volna, hogy az In Flames képes olyat alkotni, mint fénykorában. Tévedtem.
Zebrahead - Brain Invaders
A klasszikus pop-punk együttesek közül talán egyedüliként a Zebrahead maradt meg a régi tagokkal és a stílussal, ami 2019-ben sem változott. Érdekes, hogy egy vadonat új album képes nosztalgiát okozni.
Our Last Night - Let Light Overcome
Az Our Last Night megalkotta idén azt, amit a Bring Me The Horizon-nak kellett volna.
Children Of Bodom - Hexed
Vagy én öregszem és nőttem ki ebből a stílusból vagy a Children Of Bodom fáradt el.
Sleep Dealer - This Winter Was Somber
Az orosz Sleep Dealer az idei év eddigi legszomorúbb albumát komponálta meg. Most még el kell tenni a fiókba és majd télen újra elővenni.
Crywank - Wearing Beige On A Grey Day
James Clayton az anti-folk koronátlan királya ismét egy zseniális albummal lepett meg mindenkit. Zeneileg visszatért a minimalistább irányzat felé, aminek én kifejezetten örültem.
U137 - Chapter Two
A tavaly tragikus módon egyfőssé redukálódott post-rock duó új fejezetet nyitott a cinematic post-rock történetében. A hangsúly a cinematic-on van.
September Stories - You Don't Love It.
A Hotel Books "kisöccse" egy EP-trilógia második részénél jár jelenleg. Még mindig kellemes zenét csinálnak, de számomra már túl éneklősre vették a figurát. Remélem, hogy ez változni fog még.
Fairwell - When We Forget What Was Once Cherished
Fasza post-hardcore Orange County-ból. Igencsak vártam ezt az EP-t és abszolút nem csalódtam - bár talán pár dal még elfért volna a lemezen. Kegyetlen jó vokálok és dalszövegek; remélem ők nem tűnnek el, mint pl. a Sail On! Sail On!.
Utolsó kommentek